urban sketchers budapest

Thursday, 10 May 2018

Budapest100 - 88. közös rajzolás a Rózsák terén

2018. május 5-én


A Budapest100 rendezvény egy civil városi ünnep, amelynek célja, hogy felhívja a budapestiek figyelmét a körülöttünk lévő város mindennapi értékeire. 2011-ben azzal a szándékkal indult az OSA Archívum és a KÉK - Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére, hogy legyen egy olyan hétvége, amikor mindenki megismerheti és megszeretheti a minket körülvevő várost, épületeivel és lakóival együtt. A Budapest100 program idén május 5-6. között került megrendezésre. A Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére évről-évre megvalósuló rendezvény ezúttal is igyekezett a város azon részeit közelebb hozni hozzánk, melyekre év közben kevesebb figyelem irányul, vagy túl természetesnek vesszük őket. A rakpartokat követően, 2018-ban a terek kapják majd a főszerepet. Mi is csatlakoztunk a programhoz, immár harmadik éve. A Rózsák terét választottuk.
A Rózsák tere Budapest VII. kerületében, a Dohány utca és a Rákóczi út közötti területen található.

Budapest azon európai világvárosok közé sorolható, amelyek a modernitás hajnalán nyerték el mai urbanisztikai szerkezetüket, így nem egyetlen, középkori eredetű főtérre szerveződő utcahálózatból fejlődtek metropolisszá. Ebből következően számos kisebb és nagyobb teresedés sorakozik a fontosabb utakra felfűzve; némelyik a gazdasági élet centrumaként jött létre (Szabadság tér), míg mások hatalmi (Kossuth tér), vagy épp szakrális központként funkcionálnak. Az utóbbiak közé sorolható a Rózsák tere.
18. századtól rendszeresen állatpiacot tartottak a mai Rózsák tere helyén, amelynek német neve Viehmarkt volt. A kerület kiépülése idején, 1873-ban ennek magyarításával lett Baromvásár tér, majd 1878-ban a Szegényház tér nevet kapta a szélén két évtizeddel korábban felépült, hasonló nevű és funkciójú intézményről. Az 1870-es években parcellázták ki a térre néző többi kertet, s a parcellákat szociális és egyházi célokra adományozták. Ezt követően épült fel az első erzsébetvárosi plébániatemplom (ma görögkatolikus templom), 1901-ben épült az óvónőképző intézet és az árvaház. A középütt magasodó, Steindl Imre egyik fő műveként számon tartott, 1893-ban építeni kezdett Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom befejezése óta Budapest egyik legemelkedettebb hangulatú pontjává avatja a turistaforgalomtól kissé távol eső részét.
A templom körül számos értékes, szép épületet találunk: Rózsák tere 1. sz. Volt Protestáns Országos Árvaház, ma a Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesti Kollégiuma (Kolbenheyer Ferenc, 1878). 

Rózsák tere 2. sz. Volt szegényház, ma Erzsébet kórház (Hild József, klasszicista, 1856). Az eredetileg egyetlen szárnyból álló épületet 1877-ben és 1882-ben Czigler Győző tervei alapján oldalszárnyakkal bővítették. 

Rózsák tere 6–7. sz. Volt Óvónőképző Intézet, ma egy kisebb óvoda, nagyobb részében iskola működik. (Ybl Miklós és Pucher József, neoreneszánsz, 1875).  
Rózsák tere 8. sz. Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia (Czigler Győző, eklektikus, 1881). 

Rózsák tere 9–10. sz. Volt római katolikus, ma görög katolikus templom és plébánia (Czigler Győző, eklektikus, 1881).  

Egy szóval a tér bőven kínált rajzolni valót.

Sokan gyűltek össze a szép, nyáriasan meleg napon. Én sajnos nem értem rá egyéb elfoglaltságaim miatt, de álljon itt Lévay Örs beszámolója:
"Sokan vettünk részt a mai rajzoláson, a csoportképről hárman le is maradtak, mivel hamarabb elmentek. Körülöttünk épp egy évzáró ünnepség zajlott, katonazenekarral, úgyhogy igen hangulatos volt az esemény.

Az árnyas padra tett képekről a fotók nem túl jó minőségűek, úgyhogy lehetőleg mindenki töltse föl a magáét rendesen befotózva/szkennelve! Utána még egy jót ebédeltünk is egy közeli kerthelyiségben.'

No, lássuk, az alkotásokat - már mennyi megérkezett:
A teret uralja a templom épülete, természetes, hogy legtöbb rajzolónak ez került a rajzlapjára

Káli Mónika

 Káli Mónika, aki otthon még eljátszott a rózsaablakkal (körzővel)

Tam Korsun

Szentpéteri Zsuzsa

Olga Lo

Lévay Örs

Horváth Izabella
Horváth Izabella

A templom tömegét nagyon jól érzékeltetik János vonalas rajzai:

Csongrádi János

Csongrádi János

Csongrádi János

Csongrádi János


Volt egy másik templom is, a görög katolikus. A tornya ragadta meg Örsöt
Lévay Örs

A tér és a környező házak sem maradtak le az alkotásokról:
Lévay Örs

Lévay Örs



Már máskor is előfordult, hogy a résztvevők egymást is megörökítették:

Mag Zsuzsa: Ica rajzol

Rostás Ica

Köszönet Örsnek a remek bélyegzőért, a beszámolóért, és a fotókért.

Ligeti Zsuzsa











Friday, 27 April 2018

87. közös rajzolás a Feneketlen tónál


A tó 1877-ben keletkezett, amikor a jelenlegi Kosztolányi Dezső tér helyén állt egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak. Területe 1,1 ha, mélysége 4-5 méter. Számtalan mesébe illő legenda kering a XI. kerületi Feneketlen-tó furcsa nevének eredete kapcsán. nem "feneketlen, a tó medencéjében az oligocén kori kiscelli agyag pirittartalma tömény keserűvizet képez. A Feneketlen-tóban mély tavakra jellemző termikus ugróréteg alakul ki, ez alatt az erős kénhidrogén-tartalmú vízben az élet nem képes kialakulni. A tó utánpótlása a kiscelli agyagon összegyűlt talajvízből származik. A tó vízminősége az 1980-as években indult romlásnak, ekkor vízforgató berendezést építettek be, amely a feneketlen-tavi horgászegyesület szorgalmazására készült el.
A tó körül a XX. század elején kezdtek lakóházakat építeni és ekkor épült a ciszterciek temploma és iskolája is. A második világháború bombázásai nem kímélték a környéket, és a hányatott sorsú tavacska újra sittlerakó teleppé vált. A lakók és a hatóságok csak 1957-ben kezdték meg a parkosítást a tó körül, és a területet el is nevezték Ifjúsági parknak. Nem sokára étterem is épült itt, a Park. 1959-ben pedig már állt a szabadtéri színpad. A színpad épülete leromlott, hajléktalanok vertek benne tanyát. Az étterem is hányatott sorsú, most Hemingway néven fut, borsos árakkal. 
A fővárosban itt épült elsőként remek járszótér - én még Pestlőrincről is oda vittem játszani a gyerekeimet, akik ma 42-48 évesek. Azóta megújult, a tó körül futópálya épült.

A tó parton meghonosodott nád több állatnak ad otthont. családok, kisgyerekes anyukák nézegetik a totyogó kacsákat, a napozó teknősöket.


Tízen gyűltünk össze ezen a szép tavaszi napon. Hamarosan mindenki talált magának rajzolni valót. 


Éva és Zsuzsa

Amíg Tam alkotott, a lánya tanult


 Móni

Éva

Zsuzsa

János

Zoli, aki először jött velünk

Akiket a fák érdekelték:
Csongrádi János

Turny Zoltán

Turny Zoltán

Akik a Kosztolányi Dezső tér felé eső házak ragadtak meg:

 Ligeti Zsuzsa

Andorka Éva

A cisztercita templom több képre is rákerült:
Andorka Éva

Ligeti Zsuzsa

Szentpéteri Zsuzsa

Mag Zsuzsa


Végül itt a díszes társaság. A képről Turny Zoli lemaradt, mert későn tekert vissza a kerékpárján. 

Az elkészült munkák

A fotóról látni, nem mindenki rakta fel az oldalunkra az alkotását, Ennyit tudtunk begyűjteni. Ha felteszi, pótoljuk!

Olvassátok és terjesszétek a blogot. Eddig 19 990 alkalommal nézték meg, az elmúlt hónapban 697-en. Legtöbb olvasónk Ukrajnában van (270), majd Magyarország követi (159), és az USA (143). Segíts, hogy még több emberhez eljusson. Osszátok meg a saját oldalatokon! Köszönjük
Ligeti Zsuzsa






Monday, 16 April 2018

 Kiállítás Óbudán 2018. március 18-31.


Csongrádi János lelkes tagunk óbudai lakos. Ő találta ezt a lehetőséget Óbuda Főterén, az Esernyős Galériában.

Válogathattunk a nevekben: Esernyős kávézó és galéria és Art  Gallery, Információs központ,  Szindbád rendezvény tér. 
Elkészült a meghívó is, belekerültünk az óbudai programfüzetbe is. Mindkettőt Csongrádi János rajzai díszítették.


Sok-sok egyeztetés , félreértés és félreolvasás után gyűlt össze a csapat 18-án, vasárnap délután felrakni a képeket. 







A kiállítók: 
Csongrádi János
Horváth Izabella
Ligeti Zsuzsa
Lévay Örs
Nagy Erika
Nagy Zsuzsa
Olga Lo
Tóth Zsuzsa
Rostás Ica

A megnyitó előtt a szomszédos Esernyős kávézóban tartottuk 86. közös rajzolásunkat. 






Andorka Éva

Horváth Iza

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Kivételesen hétfőn volt a megnyitó. Előtte négynapos hétvége volt, március 15-i ünneppel. A rendkívüli időpont ehhez alkalmazkodott. Úgy látszik az időpont jól választottuk , sokan jöttek el a megnyitóra.


Csongrádi János megnyitója után kellemes, jó hangulatú beszélgetés alakult ki a képek előtt.





Végül egy látogató megjegyzése: "Szívből gratulálunk Nektek! Ma kedves barátnőmmel,  megnéztük a kiállításotokat az Esernyősben. Remek alkotások, és a valóságban még szebbek, mint itt a csoportban feltett képeken látszik. További hasonló sikereket kívánunk!"

Ligeti Zsuzsa