Sunday 30 October 2016

56. Közös rajzolás a Dohány utcai zsinagógánál 

október 22-én


Budapest mindig is a zsidó kultúra egyik meghatározó központja volt, így nem csoda, ha itt található a világon a második legnagyobb zsinagóga.  A Dohány utcai Zsinagógát 1859-ban építették, neo-mór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas. Nem csak imaházként üzemel, itt található a Magyar Zsidó Múzeum is. A neve már elárulja, hogy a Dohány utcában található; egész pontosan a Kiskörút közelében, a zsidó negyed hagyományos bejáratánál. 

Ehhez a környékhez erősen kötődik a Holokauszt emléke - ez az utca határolta a zsidó gettót a II. világháború idején, és mai napig a magyar zsidóság központja. 
A zsinagóga építésére – másfél évszázaddal ezelőtt – pályázatot írtak ki, amelyre a kor olyan legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster (1797–1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. Ősi előírások szabják meg  a zsinagógaépítő munkáját. Mindenekelőtt a zsinagóga homlokzatának keletre, Jeruzsálem felé kell néznie: ezért keletkezett egy kisebb törésvonal a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától. 1929 és 1931 között a zsinagóga egész környezetét felújították. Akkor emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó hősök emlékét őrzi. 

A világhírű, zsidó és magyar felmenőkkel rendelkező Estée Lauder 5 millió dolláros adományával 1991-96-ban felújították a már igencsak rossz állapotban lévő épületet.
A kert mellett van a Holokauszt-emlékpark. Itt látható a Varga Imre által tervezett, vörösgránit talapzaton álló, a múzeum ismertetője szerint „szomorúfüzet mintázó [fém] a Holokauszt áldozatainak emlékműve”, amelynek leveleire ki-ki felvésetheti meghalt hozzátartozója nevét. Létrejöttét Tony Curtis által életre hívott Emanuel-alapítvány támogatta.


Bár a nap sütött, a levegő hűvös volt. Ennek ellenére sokan jöttek a közös rajzolásra. Új taggal is gyarapodtunk, Szilágyi Lilla most volt velünk először. Vendégrajzolónk is volt, Melanie Svájcból (a képen balról a harmadik). Őt elkísérte a férje is.  Tom Kasun pedig elhozta a lányát - mi a húgának néztük. A képen sajnos nincs rajta Avanti Tóth Péter, neki még a fotó készítése előtt távoznia kellett. A Dohány utcában találtunk egy kis török éttermet, ahol elfértünk, csak éppen a fotózáshoz nem volt semmi fény...


Ki így-ki úgy keresett magának napos, szélvédett zugot a rajzoláshoz. 
 Örs
 Melanie
 Miki
 Ica
 Lilla
Péter, Hajni és Zsuzsa


 Tóth Avanti Péter
 Szilágyi Lilla
 Szilágyi Lilla


Mészáros Miki

Kis Tünde


Ligeti Zsuzsa

Rita Korsun

Lévay Örs
Ligeti Zsuzsa



Ligeti Zsuzsa



Kis Tünde



Persze a zsinagógán kívül más is a rajzpapírokra került. A szomszédos utcák, terek kínálták a témát. 

 Mészáros Miki: Madách tér


Mészáros Miki: Rumbach Sebestyén utca

Ligeti Zsuzsa: Rumbach Sebestyén utca



 ?? Zsidó Múzeum

Rostás Ica: Zsidó Múzeum

Lévy Örs: Zsidó Múzeum

Kis Tünde: Zsidó Múzeum


Ligeti Zsuzsa: Astoriánál

Szilágyi Hajni
Ligeti Zsuzsa: Dohány u 5a udvara

Ligeti Zsuzsa: Király utca

Ligeti Zsuzsa: Károly körút

Nagy Zsuzsa: Károly körút

 Ligeti Zsuzsa: Deák téri templom


Mészáros Miki: Deák téri templom




Rostás Ica: Holokauszt emlékmű



Szilágyi Lilla : A zsinagóga oldala

Az embereket, jeleneteket továbbra is szívesen rajzolunk

Nagy Zsuzsa

Mészáros Miki: Zsuzsa és Hajni

 Mészáros Miki: Beszélgetők




Mészáros Miki: Padon

 Mészáros Miki: Robogó
Ligeti Zsuzsa: Sörözők a Madách téren
Ligeti Zsuzsa: Koldus az aluljáróban

Sajnos még nem mindenki töltötte fel alkotásait, így ezeket csak a közös képen tudom megmutatni:






Továbbra is várom a rajzokat. Utólag is be tudom illeszteni a blogba. Ha hibásan írtam valakinek a nevét, rosszul emlékeztem, írjatok!
Ligeti Zsuzsa