62. közös rajzolás a Párizsi Nagy Áruház Lotz termében

2017. január 21-én délelőtt

A Párizsi Nagy Áruház (korábbi nevén: Divatcsarnok) elődje, a Terézvárosi Kaszinó, Petschacher Gusztáv tervei szerint épült 1882-ben. Első átalakítását 1909-ben kezdték el, miután Goldberger Sámuel megvásárolta az épületet, hogy francia mintára a kor legmodernebb áruházát alakítsa ki benne. A áttervezésre Sziklai Zsigmond kapott megbízást. Az Andrássy út felé néző homlokzata szecessziós stílusban épült. Az áruház 1911. március 3-án nagy közfigyelem mellett nyílt meg. A hétemeletes, szecessziós stílusú épület messze kiemelkedett az Andrássy út egységes eklektikus házai közül. A döbbenetes méretű, fedett, márványoszlopos hall, amely négyemeletnyi magasságig körülfogta az összes áruosztályt, az aranyozott lépcsőfeljárók, a Zsolnay díszítőelemek, Róth Miksa üvegablakai és az üvegfalú, tükrös felvonók azonnal elkápráztatták a belépőket. 

A háborúban az épület szerencsére nem sérült meg, de az államosítást követően nem eredeti rendeltetésére, hanem könyvraktárnak használták. 1858-ban – immár Divatcsarnok néven – nyitották meg újra. Gyermekként többször jártam benne. Imádtam a mozgólépcsőket. A Lotz teremben cipő-osztály működött. 1967-ben műemléki védelmet kapott. 1999-ig a Centrum Áruházak üzlethálózat tagjaként üzemelt, majd bezárták, és 2001-től a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében állt. 2005-ben az ORCO Property Group vásárolta meg az államtól és újította fel. Az épület első bérlője, az Alexandra könyvesház 2009. november 10-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A könyvesbolt a földszinten van, a mozgólépcsőkön lehet feljutni a Lotz-terembe, ahol elegáns kávézó működik. 

Hogy miért is nevezik a Lotz-termet Lotz-teremnek, a válasz a Divatcsarnok fedett üvegudvarából a Lotz-terembe lépve egyértelművé válik: az eredeti állapotába visszavarázsolt terem mennyezetére tekintve Lotz Károly freskókkal találkozhatunk. Igaz, nemcsak Lotz freskókkal találkozhatunk, Feszty Árpád is dolgozott itt.  

Ha van affinitás további klikkre, belinkeljük ide Lotz Károly egy másik termét, egy, a Parlamentben található Lotz-freskót, vagy Feszty-körkép Ópusztaszeren.

Sokan gyűltünk össze, tizenöten nem is fértünk el egy asztalnál. Újabb két tagot üdvözölhettünk ezen a rajzoláson: Borsos Líviát (Loloit) és Sós Enikőt. Reméljük máskor is jönnek rajzolni. A környezet és a kávéház és közönsége elég témát adott a rajzoláshoz. 

Mivel nem tudtam végig maradni, elmaradt a rajzok közös fényképezése, és kérésem ellenére nem mindenki tette fel alkotását facebookra, többnyire a gyenge fényben készült fotókat tudok csak közre adni.

Lévay Örs a hideg ellenére már kint rajzolt (na jó, épp szemben parkolt)

Mag Zsuzsát a mozgólépcső ihlette meg

A pazar belső többeket megragadott

Lévay Örs

Csongrádi János

Ligeti Zsuzsa

Rostás Ica

Magdalena is a termet festette, de sajnos csak ennyi látszik belőle:

A részletek is rákerültek a rajzokra:

Horváth Izabella

Tam Korsun

Rostás Ica

A kávézó közönsége is rákerült néhány rajzra:

Nagy Zsuzsa

Soós Enikő

Rita Korsun

Horváth Izabella

Mivel több, mint egy hét telt el a közös rajzolás óta (sízni voltam), nem biztos, hogy jól emlékszem mindenre. Írjatok, ha valami elírás történt. Aki csak ezután küldi el az ott készült rajzot, utólag is fel tudom tenni. 

Ligeti Zsuzsa

Ősember: Barlangrajzok. Urban Sketchers Tugedör

Beszélgetés Harka Ágnessel

2017 január 10-én délelőtt Harka Ágnes, a Budapesti Képzőművészeti Szabadegyetem tanára tartott előadást a fenti címmel a Fugában, az Urban Sketchers Budapest csoport érdeklődőinek. A résztvevők szerint jó ötlet volt, új perspektívákat nyitott a városi rajzolók előtt. 

Mivel én nem vehettem részt az előadáson (halaszthatatlan unokázás összekötve disznóvágással) leültem beszélgetni Ágnessel, hogy azok is értesüljenek az ott elhangzottakról, akik velem együtt nem voltak ott, de érdeklődnek a téma iránt.  

LZs: Miért éppen az ősember?

HA: Úgy érzékeltem, a csoport tagjai rajzain többször megjelenik az emberábrázolás, és azt gondoltam, talán lesz fogadókészség bővebben foglalkozni vele. Nagy Zsuzsával abban állapodtunk meg, hogy szabad kezet kapok egy több lépcsős előadássorozathoz, melynek ez az első darabja. Azért az ősember emberábrázolásaival kezdtem, mert az a véleményem, az ősi emberábrázolások sok tanulsággal szolgálhatnak a városi rajzolóknak.

LZs: Milyen tanulságokra gondolsz?

HA: Elsősorban a lényeg megjelenítésére. Az ősember technikai eszköztárában nem sok minden volt. Ezért a legjellemzőbb formákat, alakokat rögzítette. A városi rajzolónak is az a feladata, hogy elkapja a lényeget. Például Akár állatokról, de itt mi inkább az emberekről beszéltünk, csak a legjellegzetesebb részeket emelték ki: pl. a fejet. Arc nincs is, legfeljebb két pont a szemnek. Vagy a kézen az ujjak szerepelnek, stb. A lényegkiemelés együtt jár a részletek elhagyásával,

LZs: Ezek szerint sok a hasonlóság az ősi emberábrázolás és a gyermekrajzok között.

HA: Igen, a gyermekrajzok fejlődése megismétli az rajzfejlődés kialakulását, vagyis a három-négyéves gyermekrajzokon az ősember emberábrázolását látjuk viszont. 

Minden hiányosságuk ellenére pontosan tudjuk, mit is ábrázolnak. Az előadásomon közösen kerestük azokat a momentumokat, amikor tetten érhető már az emberábrázolás. 

LZs: Milyen további tanulságokat kínál nekünk az ősi emberábrázolás?

HA: Nagyon pontosan ismerték az anatómiát. A koponyaformák, az ízületek, a görbületek, az arányok, a mozdulatok pontos megfigyelése visszatükröződik a rajzaikon. Érezzük a vadászok lendületét, a futás, lándzsahajítás mikéntjét. Ezért tartom fontosnak, hogy saját élmény alapján rajzoljunk minél többet modell után, ismerjük meg az anatómiát.

LZs: Mit javasolsz a városi rajzolóknak, mit tanuljanak az ősemberektől?

HA: Absztrahálást, Jó körvonalakat, plasztikusságot. A lényeg kiemelését, a részletek elhagyását. Az őket körülvevő jelen megörökítését. 

Elképesztő, mennyi mindent közölnek velünk emberábrázolásaik. Tudjuk, hogy mi a számukra fontos: a vadászat, a nemiség, a közösség, az anyaság. Nem volt fontos a személyiség – hiszen arcuk sincs a rajzoknak, szobroknak.

Szerettem volna, ha közös rajzolással fejezzük be, de az idő rövidsége és egyéb körülmények most nem lették lehetővé. remélem, hamarosan újra összejövünk, és akkor már rajzban is kifejezhetjük gondolatainkat.

LZs: Köszönöm a beszélgetést.

Harka Ágnessel még három szombaton találkozhatunk 11 órakor a Fugában
február 4-én,
március 4-én,
április 1-én.
1000 Ft/workshop
Az előadásokról bővebben majd a facebook oldalunkon!

Ligeti Zsuzsa